–Fontos, hogy megtanuld: nem szerethet Téged mindenki. Lehetsz Te a világ legfantasztikusabb szilvája, érett…, zamatos…, kívánatosan édes, és kínálhatod magad mindenkinek, de ne feledd: lesznek emberek akik, nem szeretik a szilvát. Meg kell értened: Te vagy a világ legfantasztikusabb szilvája, és valaki, akit kedvelsz nem szereti a szilvát, megvan rá a lehetőséged, hogy banán legyél. De tudd, ha azt választod, hogy banán leszel, csak középszerű banán leszel. De mindig lehetsz a legjobb szilva. Vedd észre, hogyha azt választod, hogy középszerű banán leszel, lesznek emberek akik nem szeretik a banánt. Töltheted életed további részét azzal, hogy igyekszel jobb banán lenni, ami lehetetlen hisz Te szilva vagy, de megpróbálkozhatsz megint a legjobb szilva lenni…
–A szeretetnem is hagyja bezárni magát A szív az csak jelkép. Valójában nem kincseskamrája a szeretetnek. Mert. Szétfolyik az emberben. Amikor megsimogatom az arcodat, az ujjam begyében van. Ha rád mosolygok, ráül a szájam szegletére, és onnan árad szét. Amikor elesel, és felemellek, erővé válik a két karomban.
–Küldj szeretet mindenfelé: északra, délre,keletre, nyugatra. Csodálatos perceket élhetsz majd át, tapasztald meg, milyen a világmindenség abszolút középpontjában lenni.
–Ha csak egyetlen olyan ember vonzáskörébe bekerülsz, aki szeretet sugároz, csodálatos élményben lesz részed. Ha csak egyetlen percre is belépsz a szeretet mindentől megvédő csarnokába, és arra gondolsz, hogy te is szeretet hozol magaddal, neked magadnak is csodálatos élményben lesz részed.
–Nézz hosszan és kitartóan azokra, akik szeretetteljes életet élnek. Figyeld meg, milyen szépen öregszenek. Figyeld meg, milyen kevéssé fontos számukra a jólét vagy a rang. Figyeld meg, milyen sok ember keresi a társaságukat. Figyeld meg mosolyukat.
Mindannyian elveszítettünk már valakit, akit nagyon szerettünk! Most van itt az évnek az a szakasza, amikor a természet is az elmúlásra emlékeztet. Emlékezzünk azokra, akik fontosak voltak az életünkben, mert a legmeghatározóbb élményeink a fontos kapcsolatokból születnek. Ezek határozzák meg, hogy hogyan érezzük magunkat az életben, és ezeket az emlékeket visszük magunkkal.
Emlékezzünk, de ne hagyjuk, hogy a szívünkben a szomorúság uralkodjon, csak figyeljünk. Fogadjuk el tiszta és teljes szívvel azt, amin változtatni nem tudunk. Érezzük, hogy az, aki megfáradt a földi életben, és kilépett, már jó helyen van, biztonságban, Isten tenyerén. Emlékezzünk az együtt töltött szép pillanatokra, mert a boldogság sokszor csak egy pillanat, betölti a lelkünket, és tovaszáll, mint színes pillangó. Nem marad más nekünk, csak az emlékek. Aki „odafent” van, látja, hogy mire emlékezünk vele kapcsolatban. És nem azt kívánja tőlünk, hogy a bánat töltse el az egész lényünket, hiszen ő már boldog, és nekünk is ezt kívánja. Ezért csak a szépre kell, csak arra szabad emlékezni! Ne felejtsük el, az örök szabályt, hogy amit locsolgatunk, az fog növekedni! Ha a bánatot locsolgatjuk, az – ha az életörömöt, akkor az! Figyelnünk kell a gondolatainkra, mert a gondolatok erősítik meg az érzéseket! Ha nincs támogató gondolat egy érzelemhez – legyen az öröm vagy bánat- nem hagy nyomot bennünk!
A halál a legnagyobb veszteség az életünkben! Visszafordíthatatlansága reménytelenséggel tölthet el, ha nem gondolunk arra, hogy „odaát” még találkozni fogunk. A halál teszi értékessé az életet! Ezért ebben az életben, pedig figyeljünk azokra, akik fontosak, legyünk velük mindig kedvesek, hiszen látjuk, hogy milyen rövid az élet ahhoz, hogy rossz érzésekkel töltsük el, hogy kötekedjünk, veszekedjünk, megsértődjünk, haragot tartsunk, hogy bosszankodjunk, hosszasan mérgelődjünk és rontsuk a kapcsolatainkat. Tudatosítsuk magunkban, hogy minden pillanatunk elmúlik, és emlékké válik, hát igyekezzünk a jó emlékeket gyarapítani az egymással töltött időben! Nem éri meg nekünk rossz érzésekkel töltenünk el az életünk perceit! Ezért ne tápláljunk magunkban rossz érzéseket, haragot, sértődést! Ne locsolgassuk a sérelmeinket, ne idézzük fel utólag, engedjük el! Alkalmazzuk a Biblia örökérvényű kijelentéseit: „teljes alázatossággal, szelídséggel és türelemmel; viseljétek el egymást szeretettel”
Évek óta tartom magam a szokáshoz, hogy a számomra elgondolkodtató gondolatokat kijegyzetelem egy füzetbe. Egy helyre pakolgatom azokat a sorokat az elolvasott könyvekből és interjúkból, amelyek hatással voltak rám – még akkor is, ha nem teljesen értek velük egyet. A lényeg számomra az elgondolkodtatás, nem az egyetértés: ilyenkor mindig új, nem ismert kiskapukat fedezek fel önmagamban.
A karanténidőszak alatt most elővettem ezt a füzetet, de nem azért, hogy írjak bele, hanem hogy olvasgatni kezdjem. Így született meg ez a cikk is: átlapoztam az első oldaltól egészen az utolsóig, és kiválogattam belőle azokat a házassággal kapcsolatos jegyzeteimet, amelyekkel – valószínűleg – nem mindenki ért egyet. Néha én sem. Sőt. Mégis fontos üzenetet közvetítenek.
Kezdeném is az egyik kedvencemmel, ami akkora hatással volt rám, hogy még arra is tisztán emlékszem, hol ültem, amikor ezt a részletet olvastam. Kora hajnal volt, az ágyamban feküdtem. Inszomniás korszakomat próbáltam túlélni, olvasással.
Elkezdőtek mai nap iskolákba elkezdték őszi szünet
előtti foglalkozásokat sok ifjonc alig várja kicsit
őszi szünetbe kicsikét pihengessen mi ma úgy
alakítottuk foglalkozást folytattuk kézműves
foglalkozást Julika néni otthon nézet ki papírból
angyalkát azt otthon egyet meg hajtogatta azt
hozta-be példának mi nekünk be jöttünk foglalkozásra
meg kelet hajtanuk ezen kézműves foglalkozásba
jenei Attila meg jenei Erzsike ,Tomi Erzsike ,Zoli
lenke meg én be álltam kézműves foglakozásba
angyalkát készíteni minden ifjonc kivette részét 1,2
darab angyalkát hajtogattunk beszélgetünk
pedagógus Judittal hogy van meg be ázott alapítvány
és csak belső terem ázott-be .kicsit én nekem nagyon
bele jöttem angyalka hajtogatásba majd nem 4db
angyalkát hajtogattam még haza hoztam csinálok
itthon is ilyet ,Lenke szövött kicsit tomi ,Erzsike
kötést folytatták . Meg érdeklődtem régi helyünkön
vagyunk még amíg polgár mester másképp nem
gondolkozik a-dig dolgozhatunk bene köszönjünk
neki .Ági otthon elkésztette indán kenyeret most
meg sütöttük ,bent meg meg töltők pizza kérem el
ági csinálta de tálalásra Bagó Zolit ,Erzsikét meg
kértünk tálaljanak meg Bagó Zolit ,Erzsike
elmosogattak indián kenyér töltők pizzás kenyér
evés elmosogattak tányérokat meg ki takarította
Erzsike Julika néni termet nálunk őszi szünet van
mi is csak november 6án lesz foglalkozás adig itt
magamról régi foglakozásról olvashatnak it érdemes
velem tartani minden nap délbe mentünk haza
október27ei napon meg gyógyult jenei Attila is.
jenei Attila meg.nagyon örültünk neki jenei
Erzsike ,Tomi Erzsike ,Zoli ,Lenke .Julika ,meg
ági én tartottuk foglalkozást jól éreztük magunkat
25 dkg liszt
7 g élesztő (friss)
1 csésze víz (langyos)
2,5 ek joghurt (lecsepegtetve)
másfél tk sütőpor
1 tk só
2 ek étolaj vagy tisztított vaj (ghee)
töltjök pizza kérem izlés szerint
A joghurtot tegyük egy tiszta textilpelenkába vagy egy sűrű lyukú szűrőbe, és hagyjuk, hogy lecsepegjen. Amikor a víz távozott belőle, akkor mérjük ki a kívánt mennyiséget.
A liszt felét öntsük egy tálba, keverjük el a vízzel és az élesztővel, majd tegyük félre.
Keverjük hozzá a maradék lisztet, a sütőport, a sót és a lecsepegtetett joghurtot. Keverjük simára, majd annyi zsiradékot adjunk hozzá, hogy a lágy tészta elváljon az edénytől. Ne ijedjünk meg, ha ragad a tészta. Ezt is tegyük félre.
Tegyünk bele még egy kanál zsiradékot, és egy jól beolajozott deszkán dagasszuk meg a ragadós masszát. Pihentessük ismét.
Készítsünk elő egy serpenyőt és egy fedőt.
Egy jól meglisztezett deszkán gyúrjuk át a tésztánkat, majd osszuk négyfelé, és szórjuk meg liszttel. A tésztát nyújtsuk pár milliméter vastagságúra.
A serpenyőt jól olajozzuk meg és forrósítsuk fel, a tésztát tegyük bele. A tetejét kenjük meg olajjal, süssük pár percig lefedve, majd fordítsuk meg, és a másik oldalát is süssük lefedve ugyanennyi ideig. A lecsapódó pára miatt nem fog kiszáradni a kenyerünk.
