Szerző: Lukács Sándor

Hányszor ember életébe hogy kicsinek se tud

örülni úgy van vele élni kel tovább életet hátha

egyszer ember életébe nagyobb öröm fog érni

aminek jobban fog tudni őrülni egy olyan

illető mond amire mond nem számít egyik illető

elérkezik egy helyre milyen lene ahova hívták

azt ember anyit tud valahova elkéne menie őt

szeretel várják csak amikor oda érkezne illető

akkor érne őt nagy meglepetés egy eljegyzésre

hívták úgye az embernek igazán nagy meglepetés

ilyenek ember igazán tud őrülni nem minden nap

van ilyenbe lehetősége ilyen eseményen vehet részt

meg hívnák egy eljegyzésre erre ember igazán

őről enek jeles eseménynek .hányszor úgy

ember életébe amikor úgy mondva meg hívják

más eljegyzésre úgye annak embernek őrőm

ilyen eseményre hívatalos lelkesen várja azt

napot amire ő hívatalos ennek nagyon őről milyen

részt venni az ember,

Sok ember tanulta meg iskolákba mai napon a

szabadság haracát ünnepelik mindenüt ilyenkor

orságszerte amikor ezzn jeles ünnepét ünnepeljük

meg emlékezünk arra emberekre akik úgy mondva

közküdtek harcsoltak azért akkor dult azon napon

hábura hogy béke legyen ezen földőn de ezzen

napon sok ember élétét vesztet népért hogy

hazánk békeségbe éljen így mai nap így nemzeti

szabadságra emlékezünk sok helyen imádkozunk

értük azokért emberkért aki nincsenek köztünk

mert elesztek szabadság harc napján ilyenkor a

iskolákba mindünt egy kis elő adást hallgtnak

az 1956 szabadság harcol ez sok embert meg

hatja ez elő adász más úgy emlékeznek erről

jeles napról koszoráson részt vesz amit épen

közvetit tévé vagy épen imádkoznak azokért

az emberekért akik nicsenek küzdtünk mert

elesztek harcba ők ért imádkozunk értük elestek

ezen napon nemzeti szabadság harcán .emberekért.

Ez az ének fakad szívünkből, amikor a nemzet elmúlt ötven évi történetére emlékezünk. Egy himnusz az Isteni Gondviseléshez, aki mindig őrködik az emberek és a népek sorsa felett és a történelem legtragikusabb megpróbáltatásait is jóra tudja fordítani.

Kedves magyar testvéreim, ma sok nemzet képviselői gyűltek össze, hogy kifejezzék szolidaritásukat ebben az órában, mely oly sok fájdalmas emléket idéz fel bennetek. A Szentatya, XVI. Benedek pápa is csatlakozni szeretett volna megemlékezésetekhez, megkérve engem, hogy jöjjetek hozzátok, mint az ő küldötte és hozzam el számotokra az ő üdvözletét és áldását.

Így tehát megújul a Szentszék és a magyar nemzet közötti intenzív kapcsolatok dicsőséges történelme, amely azzal kezdődött, hogy II. Szilveszter pápa több mint ezer évvel ezelőtt koronát ajándékozott
Szent István királynak és folytatták ezt a kapcsolatot utódai a századok során egészen az Isten Szolgája, II. János Pál pápáig, aki kétszer is ellátogatott erre az áldott földre, és végül XVI. Benedek pápáig, aki ideküldött engem atyai szeretetének jeleként.

Péter apostol utóda ma veletek együtt akar hálát adni Istennek az ő ajándékaiért, melyeket népetek ezredéves történelme során kaptatok. Valójában az Evangélium fénye jelölte ki számotokra, és Európa minden népe számára a haladás útját, mintegy lelkévé válva kultúrátoknak, előmozdítva az emberi személy méltóságát, az élet szentségét, a család értékét és magának az államiságnak a gondolatát, arra tanítva, hogy adjátok meg Istennek, ami Istené és a császárnak, ami a császáré (vö. Mt 22,21).
„Áldott az Úr, Izrael Istene, mert meglátogatta és megváltotta az ő népét” kiáltott fel Zakariás Keresztelő Szent János születésekor (Lk 1,68). Áldott az Úr, ismételhetjük meg ma mi is, mert meglátogatta a magyar népet!

2000. augusztus 19-én itt voltam veletek, hogy együtt adjunk hálát Istennek a magyar nemzet millenniuma alkalmából. Ma szívesen tértem vissza a Duna partjára, hogy újból énekeljük a Nagy Jubileum himnuszát: „Dicsőség neked Jézus Krisztus, aki uralkodsz most és örökké… csak Te vagy reményünk”!

Most rajtatok a sor, kedves magyarok, hogy jól használjátok a szabadság nagy ajándékát. Erre vonatkozóan ma is érvényes a néhai II. János Pál pápának 1993-ban, püspökeiteken keresztül hozzátok intézett figyelmeztetése, mindössze három évvel a szabadság ismételt megszerzése után. Azon alkalommal a pápa kifejezetten mondta: „Igaz, hogy befejeződött a totalitarizmus korszaka, amely az üdvösségnek egy profán ideológiája nevében diktatórikus eszközökkel elnyomta a vallást és az Egyházhoz való hűséget. Jelenleg azonban országotok egy fogyasztói mentalitás befolyása alatt áll és a hagyományos értékek fellazulása fenyegeti. Fennáll az egyik függőségből a másikba való átmenet veszélye, amely nem kevésbé ellentétes a valódi emberi fejlődéssel, és hajlik arra, hogy megakadályozza, hogy a kereszténység a szükséges mértékben kifejthesse nélkülözhetetlen szerepét, mint a magyar kultúra és történelem szerves része. Szeretném tehát Pál apostollal azt mondani nektek: ’Ne hagyjátok, hogy újra a szolgaság igájába hajtsanak benneteket’ 

1. A kiválasztott szöveg csak eszköz ahhoz, hogy az Élő Istennel találkozzam.
2. Értelmem mellett vágyaim, akaratom is kell hogy részt vegyen ebben a találkozásban.
3. Amit őszintén nem viszek Isten elé, azon Ő sem tud segíteni.
4. Gyümölcseiről ismerhető fel életem értéke. Isten nem szép gondolatokat fog számon kérni, hanem azt, hogy mennyire járta át legapróbb, leghétköznapibb részletét is az Ő szándéka, akarata.
5. Az elmélkedés a napi elcsöndesedés fóruma: ,,Minél békésebb a szívünk, annál tevékenyebb az életünk. Minél csendesebbek vagyunk, annál munkásabbak lehetünk. Minél inkább nyugalom jellemez, annál inkább égethet a buzgóság. Minél inkább lehiggadunk, annál inkább áttüzesedhet az életünk”. (Newman)
6. Az Isten felé vezető út a hit és a ráhagyatkozás mércéjével mérhető.
7. Isten féltékenyen szeret, mindenestől magáénak akar, ez az üzenet jut el szívemhez az elmélkedésben.
8. Az elmélkedés hozzásegít, hogy mindenben, mindenkiben, minden helyzetben Istent keressem és találjam meg.
9. Vállaljam az Istennel való birkózást, s addig el ne engedjem, amíg meg nem áldott.
10. ,,A befelé figyelő embert Krisztus gyakran meglátogatja, kedvesen szól hozzá, gyöngéden vigasztalja, nagy békességgel ajándékozza meg, csaknem hihetetlen közvetlenséggel magához öleli”.

hánszor úgy az ember életébe ahol úgy

mondva van egy olyan ember aki úgy

mondva ösze tartja azt amit igen csak

kel úgye ilyenkor meg próbálunk úgy elő

állatani a felé közöség felél jó legyen annak

közöségnek úgye ilyenkor a nagy embrek

ami dolgot be akkarnak vezetni az közöség

kénytelen elfogadni azt szabályzatot az illető

milyen lenne ő úgy mondva szeretne azon

közöségbe legyen bulik mondjuk amit tanév

meg egyébb ünnepekor meg tud

ünnepelni az közöség úgye az jó sikerül az

ember dolgozzik rajta az közöségnek jó

legyen meg tudjuk tartani bulit én így építem

fel bulikat pár évig ez rendser müködöt

bulis dolog közöségbe egy pár sor elő fordult

az pár idő pont nem volt a otani felnőtenk

el fogadtam azt is onnantól csak úgy

mükődik bulik hogy rögtön pár hétel ezzelőt

tudja meg közöség jó az bulizásra idő pont

olyan elő fordul aki plédáúl egy helyen

dolgozna vagy épen szabit ki vesz bulizón

közöségel vagy épen nem jelenik meg azon

bulin meg ilyen elő fordul idén úgy sikerült

inténi hogy egész nyáron kírándulás majd

nem minden második héten így idén bent

az alapítvánba nem tartotak tanév nyítóto

ünnepséget .szemtember első napkba

elkezdődöt oktatás bent szeptember 13ai

hétfő foglakozást pedagógus judit tartota

az ifjocoknak foglakozást jól éreztük

magukat 2021.szeptember.13.hétfő. Sára Edina, Szilágyi Erzsébet, Bagó Zoltán, Szendrei Attila, Zséliné Ani. A mai napon elmentünk sétálni, megnéztük a Kónya tavat és az új játszóteret. Bagó Zoli reggel összegereblyézte a parkot az alapítvány előtt. Ma a Marcsi falatozóból vásároltunk hamburgert, Edinának külön sültkrumplit

puffancs vagy hamburgerzsemle
csalamádé
lilahagyma
ketchup
mustár
sajt
A húspogácsához:
50 dkg darált hús (fele marha, fele sertéshús)
1 fej hagyma
só
őrölt bors
2 ek mustár
4 ek ketchup
1 db tojás
(ha a massza túl laza, akkor 1-2 evőkanál zsemlemorzsa

1. A darált húst egy tálba tesszük, megsózzuk, 2-3 mokkáskanálnyi borsot szórunk bele, hozzáadjuk a nagyon apró kockákra vágott hagymát, a mustárt, a tojást, és kanalanként a ketchupot.
2. A masszát összegyúrjuk, és 4 egyenlő kupacra osztjuk, amelyekből szép, formás húspogácsákat készítünk. Célszerű olyan nagyságú pogácsákat készíteni, amekkora a puffancs átmérője. Egy ecsettel a húspogácsák mindkét oldalát kicsit megolajozzuk, és egy jénaira fektetve, fóliával lefedve 1-2 órára a hűtőbe tesszük, hogy az ízek jól összeérjenek.
3. Egy teflonserpenyőt kissé megolajozunk, és kis lángon, lassan (mindkét oldalát kb. 8-8 perc alatt) pirosra sütjük.
4. A puffancsot kettévágjuk, megrakjuk egy kis csalamádéval, rátesszük a húspogácsát, egy szelet sajtot, lilahagymát, ketchupot, mustárt, és előmelegített sütőben 5 perc alatt átmelegítjük a hamburgereket.
   

“A nőnek elég egy férfit jól ismernie, az összeset megérti. A férfi viszont hiába ismer minden nőt, egyet sem ért meg.

“A szívnek nem parancsolhatunk, hanem inkább az parancsol minekünk. A szív fölött nem lehet úgy uralkodni, mint az ész fölött.”

“Annyira szeretlek, hogy még a gondolat is fáj. Kérlek higgy nekem. Te vagy számomra a fény, a véget nem érő nyár.”

“A szívem már attól megdobbant, hogy kimondta a nevemet.”

“Szeretnélek kibontani, s vigyázva összerakni újra, aztán, ha van, lelkedbe bújva álmodni, mint még sohasem.”

„A barátok olyanok, mint a kirakós darabkái: ha elveszítesz belőlük egyet, a puzzle már nem lesz teljes soha. Szeretném, ha tudnád, hogy te vagy az egyik ilyen puzzle-darabka az életemben, amelyiket nem engedem meg magamnak, hogy elveszítsem.” – mondta egy ismeretlen szerző.

Az alábbiakban hasonló idézetek gyűjteményét találod – a barátságról, vagyis az emberi lét egyik alapvető és legszebb kapcsolatáról!

„A barátság egy szívet jelent, két testben.” –

„Meg tudom számolni az ujjaimon, hány barátom van. Viszont velük úgy beszélek, mintha magammal társalognék. Mi értelme van, hogy a világgal beszélgess, ha úgyse tudod elmondani azt, amit gondolsz?” –

„A barátság az egyetlen igaz és tiszta emberi kötődés. A többi mind állati eredetű, és csupán fizikai vonzalom.” –

„A barátság olyan, mint egy fonál. Ha elszakad, össze lehet még kötözni, de a csomó mindig rajta marad.” –

„Az igazi barátság olyan, mint az egészség. Az értékét ritkán becsülik fel, csupán akkor, amikor elveszítették.” –

„A barátság egy az élet simogatásai közül.” 

„Nem az a fennséges egy barátságban, hogy meghalsz a barátodért egy ragyogó alkalom adtán, hanem az, hogy feláldozod magad és diszkréten tűrsz neki naponta.” –

“Mindenki azt mondja, hogy a szeretet fáj, de ez nem igaz. A magány fáj. Az elutasítás fáj. Valakinek az elvesztése fáj. Az irigység fáj. Mindenki összekeveri ezeket a szeretettel, de a valóság az, hogy a szeretet az egyetlen dolog ezen a világon, ami elfedi az összes fájdalmat és segít, hogy újra csodálatosan érezd magad. A szeretet az egyetlen dolog ezen a világon, ami nem fáj.”

“Miért csukjuk be a szemünket, amikor imádkozunk, sírunk, csókolózunk vagy álmodunk?
Azért, mert a legszebb dolgokat az életben nem a szemünkkel látjuk, hanem a szívünkkel érezzük.”

“Szerelemmel szeretni, talán a legcsodálatosabb érzés, amit az egyik ember a másikkal tud éreztetni.
De a szerelemben meg kell tanulni jól szeretni. Meg kell tanulni a másikat tisztelni, becsülni, óvni és értékelni. Csak így lehet szerelemmel és szerelemben élni. Hiszen ha valaki igazán, szívből és őszintén szerelmes, csak erre képes. Nem akar uralkodni, bántani, birtokolni, kitulajdonítani, sem zsarolni. Csak egyszerűen szeretni akar, a két karjával karolni és a szívével együtt mindenét odaadni. Mert a szerelem, egy olyan bizalomra épülő társas érzelem, amelyben mindkét fél boldogan, de mégis szabadon szárnyalhat az életben.”

Lippai Marianna

“Egy emberért mindent vállalni kell. Egy helyzetért nem. Amíg számunkra egy ember fontos – addig mindent vállalnunk kell érte, és megéri. Ez igazi vállalás. Amikor nem az ember a fontos, hanem a helyzet megtartása: a lakás, a szociális és anyagi biztonság, a látszat, a környezet véleménye – akkor már megalkuvásról van szó. Ez is elvállalható, de csak őszintén, legalább önmagunk előtt. Ne csapjuk be magunkat ürügyekkel: a gyerekek érdekével, erkölcsi aggályokkal, a kímélettel. Gyávaságunk az újrakezdésre, félelmünk a változásoktól és az egyedül maradástól nehézzé teheti az együttélést, de fenntarthatja. Azonban hazugságra nem lehet alapozni tisztességes kapcsolatot: biztosan összeomlik.”

Hányszor embernek olyan gondolata mondjuk

ő magának bíztos jónak találja de kis idő útán

máskép látja ezt ügyet az ember ilyen legyen

egy olyan dolog hírtlen az emberbe mondjuk

fel loban bízonyos plátói szerelem az olyan egy

illető érez valamit szerelmes nem tudja kibe és

lehet elkezd kutatni a felé őt is valahogy meg

talája lehet azt aki majd szertni fogja egyszer

aból szerelem alakul .amig az illető ki gondolja

amit gondol szerelem útán kutat először

ismerkedni annak illetőnek ehez kedve telik

múlik beszélgtenek és rá jön mindenki más útán

keres idő útán rá jön nem jó ötlete volt ezzen

helyen keresi az bízonyos nagy őt aba hagya

keresét azért néha nem kel halgatni belső hangra

néha roszat tanácol az ember mindig jó

ismerkedjen meg és élőbe így található meg az

igazi úgy gondolom

Sok ember úgy van dolgokal hogy amíg ő azon

helyen van bíztos rendszert csínálna aból úgye

az embernek be fog válni mindig úgy mondva azt

fogja várni mikor is jön az időpont el amikor az

az ember elkezdet egy közöségbe 2régi tag egy

közöségbe elkezd egy dolgot legyen egy iskóla

tanév nyító azon úgye egy 2ember aki régi tag

elkezdik úgye először őrünk ennek hátha lesz

folytatás meg szokjuk pár év múlva úgy gondolná

az ember máskép látja dolgokat mondjuk nem

közőlné új dolgokat akkar bevezetni csak akkor

lepődnél meg tanév kezdete elkezdőt és nem

volt tanév nyító mert az ember ő így láta

dolgokat azon közöségbe nem kel tanév nyító ez

nagy tévedés igenis egy közöségbe ahol ilyen

oktatás folyik ot kéne legyen tanév nyító ünnepség

pár évíg amíg úgy mondva én segítkeztem minden

év szeptemberébe tanév nyítot tartoták idén más

csinálja ő gondolkozása szerenint így idén mi

alapítványukba nem, volt tanív nyító ünnepség

egyből szeptember eljén foglakozás volt szeptember

13ai hétfőifoglalkozást pedagógus judit és ani

néni tartoták az ifjoncoknak foglakozást jól érezték

magukat-

2021.szeptember.13szerdai

2021.szeptember.13.hétfő. Sára Edina, Szilágyi Erzsébet, Bagó Zoltán, Szendrei Attila, Zséliné Ani. A mai napon elmentünk sétálni, megnéztük a Kónya tavat és az új játszóteret. Bagó Zoli reggel összegereblyézte a parkot az alapítvány előtt. Ma a Marcsi falatozóból vásároltunk hamburgert, Edinának külön sültkrumplit.

Hozzávalók

 2 adag

1. ízlés szerint hamburger buci
2. 500 g darált hús
3. 2 ek ketchup
4. 2 ek mustár
5. 1 fej kisebb hagyma
6. 1 fej kisebb lilahagyma
7. Ízlés szerint só
8. Ízlés szerint bors
9. 2 db tojás
10. ízlés szerint hamburgerszósz a buci lekenéséhez
11. 1/2 fej saláta, jégsaláta
12. 1 db közepes paradicsom
13. ízlés szerint savanyú uborka vagy friss ubi (elhagyható)
14. ízlés szerint sajt

Elkészítés

1. 500 g darált húst beleteszem egy tálba, majd szórok rá sót, borsot.
   Bele rakok 2 tojást, 2 evőkanál mustárt, ketchupot.
2. A lilahagymát, vöröshagymát nagyon apróra vágva, vagy daráló segítségével apróra vágom és beleteszem a húsba. (fontos, mert különben szétesik a hús a nagy hagyma darabok miatt és kipotyog belőle)
   Jól összedolgozom a húst és lehet pihentetni is 2 órát, hogy jobban összeérjenek az ízek, de egyből is készíthető!
3. Veszek elő egy tefál serpenyőt és 2 csepp olívaolajat teszek a serpenyőbe.
4. Majd ha már eléggé felforrósodott a serpenyő, legegyszerűbb ha kézzel belenyúlsz a húsmasszába és mintha fasírtokat sütnél, kiszedsz belőle egy akkora adagot, hogy a buciba elegendő legyen 1 db. És szépen két tenyereddel szétlapítod, majd mehet is a serpenyőbe a hús.
5. Míg sül mind kettő oldala, addig a bucikat szétszeded és megkened mind kettő oldalát burger szósszal. Mehet bele 2 saláta, rá a kész hús, rá paradicsom, savanyú ubi, sajt, 2-3 csepp ketchup, mustár, akár még egy sali és kész is a hambi.
   Közben süthetsz ki egy kis sült krumplit, úgy még finomabb.
   

A Krisztus kedvéért való ostobaság, vagy ahogy az orosz mondja, a „jurodsztvo”, a „keresztig való szeretetnek” egyik kifejeződési formája. Ezt sehol máshol nem tapasztalhatjuk olyan mértékben, mint Oroszországban.

A „jurodsztvo” a legnagyobb önátalakítások egyike, melyet az ember magán végbevihet. Alapja, hogy a lélek átérzi Istennel szemben elkövetett félelmetes hibáit. Ez az érzés gátolja azután, hogy örüljön evilág javainak, kényszeríti, hogy szenvedjen: részt vegyen Krisztus passiójában. Ennek a „podvig”-nak (hőstett) a sajátsága abban áll, hogy az ember önként, szabadon vállalja a megaláztatásokat, hogy növekedjék szelídségben és alázatosságban és hogy szeretete – ellensége és üldözői iránt is – egyre tökéletesebben kibontakozhassék. Ez életre- halálra szóló küzdelem: nemcsak a bűnnel, hanem annak legmélyebb gyökereivel szemben is, melyek nem mások, mint az emberiség.

A „Krisztusban való bolond” a kereszthordozó Krisztust akarja követni és világátformáló életet szeretne élni. De jól tudja, hogy ez szentségre való hivatás, mely önszeretetének hízeleg és bensőjében talán a „kiválasztottság gőgjét” ébreszti fel; és ez a legveszélyesebb szírt az igazi életszentségre vezető úton.

Elkerülendő, hogy szentnek nézzék, a „jurogyivij” elveti a békés méltóságnak azt a külső látszatát, mely az emberek figyelmét keresi. Ezzel szemben csak egy szegény, tökéletlen teremtmény akar lenni, aki csak gúnyolódásra és brutális bánásmódra ad okot. Önsanyargatásai, melyeket magára kiró és önmegtagadásai csak akkor érnek valamit, ha céltalannak, keresetlennek, érdemtelennek tűnnek a tömeg szemében és csak megvetést váltanak ki.

Ez lemondást jelent minden emberi méltóságról, sőt mindenféle lelki értékről is. Az alázatosság hősiességgé válik, megfeledkezik minden mértékről. De a keresztre és a keresztrefeszítettre való emlékezés és az Úr arculütéseire, leköpdösésére és megkorbácsolására való gondolás eleven szívében és kényszeríti, hogy Krisztus kedvéért bármikor bármennyi szégyent és üldöztetést eltűrjön.

Így hitte aztán néhány „jurogyivij”, hogy az emberi társadalommal, annak normáival és erkölcseivel szemben a legelemibb kötelezettségeket is le kell ráznia magáról, hogy mégjobban provokálhasson. A világról való lemondásukat nemcsak mezítelenségükkel és piszkosságukkal hirdették, hanem még látszólagos erkölcstelenségükkel is.

A „Krisztusban való bolond” nem keresi az emberek tiszteletét és szeretetét; semmit sem számít neki, hogy személyéről milyen emléket őriznek meg. Ebben az alapmagatartásban van mindannak az erőnek és bátorságnak a forrása, amelyet a „jurogyivij”-ek földi száműzetésük útján tanúsítanak, és melyet mindig bevetettek az igazságtalanság ellen; tekintet nélkül az elkövető méltóságára és rangjára.

Tekintsük át vázlatosan ennek a „podvig”-nak paradox jellemzőit:

1. A lelki gőg megvetése, amely a legnagyobb veszélyt jelentheti a tökéletességre vezető úton. (Ebben az esetben a „Krisztusban való bolondság” látszat-ostobaság és erkölcstelenség, hogy magukra vehessék az emberek „betegségeit”.)

2. Az igazi keresztény igazságosság, az erkölcsi törvények és az általános evilági észjárás közti ellentmondás felfedezése azzal a szándékkal, hogy kinevessék a világot, mint szent Pál is tette (1Kor 1,18-31).

3. Nemcsak szavuk és tettük beszél, hanem a lélek ereje által is szólnak: azaz személyiségük kisugárzása által, melyet gyakran prófétai erők is támogatnak.