Categories
Egyéb kategória

emlékezés

nemzeti  ünnepet  üljük meg sokan meg emlékezünk

ezen napon 1956as  fordalomról  itt is sokan elesztek

harcba  és  valahol  és  nem tudni igazán hol

nyugszanak  fordaimba  el est         emberek  van egy közös

emlékhelyük  akik  ezen harcba  elestek ezen napon

sok ember  arra  helyekre  ahol emléket állítottak

neki  meg  adják tisztelet  irántuk mécsest egy szál

vagy épen meg  koszorúzzák azt emlékhelyet  akik

ott  nyugszanak 1956os  fordalom el eszet  

emberek ért  illő  róluk meg  emlékezni értünk  úgy

mondva szeretteit  hazát  meg  akarta védeni és

ott sajnos  életüket vesztették meg haltak  harcba

ezen  napon egész orrság meg emlékezünk ezekről

emberekről illő tisztelettel legyünk azok ember felé

elesztek  ebbe harcba értük  ilyenkor  zászlót vonnak

ezekért  emberekért  gyertyát gyújtanak azon

emlékhelyen  akik  elesztek ebe harcba mai nap

emlékezünk róluk kicsit csendbe értük .

ifjúság és a hozzá csatlakozó tömeg azt mondta: ne legyen akárhogy! Elég volt a megalázottságból, a félelemből és kiszolgáltatottságból, az éjszakai elhurcolásokból és a rögtönítélő népbírósági perekből.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet meg¬szállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tün¬te¬té¬sével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.

Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásához vezetett.

November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután a nyugati nagyhatalmak biztosították arról, hogy nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen.

Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott szabadságharca így végül elbukott.