Nemcsak Uramnak anyja, hanem maga az én Uram, Istenem is! Útban van hozzám, és el akar jönni hozzám. Ez karácsony titka. Egész, végtelen szeretetével. Jóságával. Örök életének ajándékozásával. Így jön hozzám az én Uram.
Ez a mai vasárnap rávilágít a mi Urunk jövetelének az egyes kis lépéseire is.
Az első olvasmány összefogja az egész üdvözítő munkát. Akinek eredete visszamegy időtlen időkre, öröktől fogva születik, az jön. Megszületik a gyermek, akire várunk.
S akkor teljesíti hivatását az Úr erejével és vezeti népét mint pásztor. És betölti a földet a dicsőségével, meghozza nekünk a békességet. Összefoglalja az egész üdvözítő munkát.
De ez a röviden összefoglalt üdvözítő munkája Istennek mérhetetlen nagy munka. Mérhetetlen nagy feladat. A semmiből: embert teremteni. Nem csak egyet, hanem egész emberiséget, milliárdokat. Ennek az emberiségnek helyet, földet, talán csillagvilágokat.
És minden egyes embert részesíteni az örök isteni életben – kiindulva Istentől. Elérni a legparányibb végső kis mozzanatokig. És visszavezetni a földet boldogan, teljesen, eltöltve Isteni szeretettel és élettel, visszafogadni az isteni örök életbe. Az üdvözítésnek ez a munkája.
A másik két olvasmány rávilágít ennek a teljesítésére. Ahogy a világba lép az örök ige, Isten. Annak az előkészítése. És ez mind egy-egy lépés.
És mennyi lépést tett meg értünk! És milyen drága volt az első lépés – Mária lényén keresztül! És milyen lépéseket tett az Úr Jézus lépéseivel együtt Mária. Egészen addig, ameddig itt az evangélium szerint elérkezett Máriával együtt az örök ige Erzsébethez. Az Erzsébet méhében rejtőző magzathoz. Hogy az fölujjongott. Akihez elérkezik, az ujjong. Mária is: Magasztalja lelkem az Urat!
Ez a mi vágyunk is. Hogy elérkezzen hozzánk. De mi is úgy vagyunk, mint Mária: már elérkezett. Már tudjuk, hogy együtt vagyunk vele. Ismerjük, befogadtuk. Minden gyarlóságunk ellenére már együtt haladunk az örök Igével. Most már mi is, mint Mária, hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a mi segítségünkkel tehet lépéseket tovább másokhoz is.
Kicsi lépések ezek. Itt van ennek a mai napnak, az írásokon keresztül a szépsége. Hogy az örök, végtelen, befoghatatlan Isten egészen az apró lépésekig érkezik el. Megteszi ezeket a lépéseket. És a picibe, a meghatározottba, a körülhatároltba, a látszólag egészen jelentéktelen dologba is belép, bejön.
És mennyi különböző helyzetet találhat, mennyi különböző embert! Kicsiket, akiket be kell fogadni valakinek. Milyen kockázatos, nehéz lépéseket tesz ott néha! Sokszor már ott elutasítják. A gyermekeknél: megtanítani azt a gyermeket az evangéliumra. Milyen ellenkezésbe ütközik ez a lépés is! Sokszor államok, egész törvényhozásokkal tiltakoznak ellene. Kiiktatják az iskolarendszerből, hogy ne is halljanak róla.
Aztán az ifjúsághoz. Azt is el akarják bódítani, kábítani mindenféle ürüggyel, hogy inkább a szenvedélyek útján menjenek. Inkább pusztuljanak el, csak Jézus Krisztus ne érkezzen el hozzájuk. Micsoda nehéz munkája van Istennek!
A felnőttek is legyenek lekötve reggeltől estig. Dolgozzanak-dolgozzanak, csak ne tudjanak gondolni a Megváltóra. Ne fogadhassák be, ne érkezzen el hozzájuk.
És ez így megy tovább. Rettentő nehéz dolga van a mi érkező Istenünknek. Sok-sok segítő Máriára van szüksége, hogy megtehesse ezeket a lépéseket minden ember felé. Az ellenszenvesekhez, a tévedésben vergődőekhez, a betegekhez, a koldusokhoz, nincstelenekhez, műveletlenekhez, magányosokhoz, öregekhez, haldoklókhoz. Megtegye a lépéseket. Elígérkezzen hozzájuk és fölujjonghassanak. Hogy befogadhassák az Üdvösséget.
Ajánljuk föl neki magunkat, mint Mária: Íme, az Úr szolgáló leánya. Ez a mai nap tanítása. Ezt tegyük bele a szentmisébe.
A liturgia is apró, kis lépésekből áll. Egészen konkrétan jön a kenyér, bor színe alatt fogható formában. Jön hozzánk. Íme, az érted odaadott lényem. Fogadd, vedd át. Tedd te is ezt. Cselekedd ezt.
Ez az Isten jövetelére vall. A szeretet jövetelére, érkezésére. Minden akadályon keresztül, egészen majd a keresztfáig.
Így nyíljon rá a szemünk az érkező Üdvözítőre. Viszonozzuk ezt a kimondhatatlan szeretetet