Kicsit mai nap ugye hallatok napját tartják sok
helyen ez nap már mindenhol munka helyeken
dolgokkal végződik de mai nap keresztény egyház
meg emlékezik hallottakról emlékezünk-meg sok
ember úgy van hallhatóiról meg emlékezés minden
drágaságot meg veszünk annak elhunytnak meg
mutassuk életbe menyire szerette azt elhunytat így
akarná meg mutatni elhunytakról meg emlékezést
meg nem úgy kel meg csinálom méreg drága
szírkövet elhunyt felé meg mutatom tényleg
tiszteltem szeretem őt életbe most hallottak napján
kimegyek égő gyertya mellett meg emlékezek
arról hallottainkról akik már nem lehet köztünk
ez hallottak napi meg emlékezés de hallottainkról
lehet sír követ állítani tisztelet meg adni neki
ilyenkor halloztak napján úgy állítsuk annak el
hunytnak Sir emléket életünkbe tiszteltük szerettük
most így emlékezünk kedves szeret elhunytakról.
Meg akit életünkbe nagyon szeretünk ugye neked
az elhunyt így hallatok napján szeretsz meg
emlékezni róla szívedbe zártad azt elhunytat sok
embernek elhunytja mondjuk ilyen de most halottak
napján csendes imába bele foglaljuk őket meg
emlékezünk ezekről hallottakról ezzen napon
hallottainkról akik nincsenek köztünk de minden
nap meg emlékezünk ezekről hallottakról akik
nincsen köztünk de minden nap meg emlékezhetünk
e-ről szeretteinkről akik szívünkbe hordjuk ne
csak hallottak napján gyújtsunk virágot érte ha
nem minden nap imádkozunk azokért az elhunytakért
akik nincsenek köztünk ne csak hallottak napján
emlékezünk ezekről hallokról.Halottak napja van. Az első,
Mióta döngve hullott Rá a hant.
A Sír tövében egy-egy fénybogár
Csillog. Különben sötét a határ,
S hosszú az éj alant.
Szívek, tilos a nagy világítás,
S virág sincs annyi már,
Elpazaroltuk régi ünnepen;
Egy-egy szálat visz némán, könnyesen,
Ki ma este a temetőbe’ jár.
Hiába, virág sincsen annyi már.
De egy-egy szálat letenni szabad.
S hallatni tompán, fojtottan szavunk,
És aztán: kezet fogni halkan, loppal,
Egyik halott a másik halottal:
Ó, hisz’ mi itt mind halottak vagyunk.